A Kimondatlan című regény teljes készítését végeztük: könyvtervezés és -szerkesztés
A komplett könyvtervezés és -szerkesztés ebben az esetben tényleg teljes egészében lefedi a kötet készítésének munkafázisait. Kivéve persze a nyomdai kivitelezést, mert azt nem mi végeztük, minden más előkészítési folyamat viszont házon belül történt. A szöveggondozást Tenner Anna kolléganőnk végezte, aki külsősként több kiadónak is folyamatosan dolgozik szerkesztőként. A tipográfiai és könyvtervet, a tördelést és borítótervezést, valamint a teljes gyártástervezést pedig Mátyus Gergely csinálta.
A szerkesztéssel kapcsolatos bekezdést „plagizálni” fogjuk, mert ahelyett, hogy egy szakmai ismertetést közölnénk, idézzük majd a könyv írójának szerzői profilján közzétett visszaemlékezését. Ebben részletesen megosztja olvasóival a kézirattal kapcsolatos előkészületek folyamatát, persze egyéni írói stílusában. A szerkesztői tevékenység egyébként sem túl könnyen elmesélhető, hiszen jobbára egy olyan szakmai munkáról van szó, ami kevésbé „látványosan”, izgalmasan átadható.
A könyv tördelését, tipográfiai- és borítótervezését viszont egy csomó képpel is illusztrálni tudjuk, így talán még izgalmasabb lesz látni, hogy mit is készítettünk. Bár a nyomdai gyártást ezúttal nem mi végeztük, a gyártástervezés és -előkészítés teljes egészében a mi feladatunk volt. Kiválasztottuk a megfelelő papírt a belívhez, kitaláltuk és megterveztük a borító fóliaprégelését és segítettünk lebonyolítani a nyomdai folyamatokat.
Készítettünk egy csomó fotót, előről-hátulról, kívülről-belülről lefényképeztük, nem csak a könyvet, hanem azt a dobozos csomag változatát is, amit tiszteletpéldányként kaptunk.
„Kitörlöm.” – avagy így szelídült meg a kéziratom
Kezdjük Bea posztjával, amiben elmesélte a követőinek, a könyve szerkesztésének folyamatát.
Vannak találkozások, amik nem véletlenek.
Amikor egy szerkesztő és egy író egymásra talál, az nemcsak munka, hanem egy különös, néha nevetős, néha sírós közös utazás.
Ez az én történetem arról, hogyan lett egy félve elküldött kéziratból valódi könyv — és hogyan segített egy nő rendet tenni a szavaim, a soraim, sőt… egy kicsit bennem is.
Egy írói csoportban már régóta figyelemmel kísértem egy szerkesztőt, Tenner Annát. Mindig lenyűgözött, ahogy reagált a kezdő írók szövegeire — elképesztően profi, őszinte, mégis támogató módon. Soha nem bántó, hanem építő volt. Már akkor tudtam, hogy ha egyszer az én regényem is eljut oda, hogy szerkesztésre vár, csak egy ilyen maximalista, szigorúan jószívű nőre fogom rábízni.
Félve, de reménykedve írtam neki: beleolvasna-e a kéziratomba? Néhány nap múlva megérkezett a válasz. Egy egyszerű, mégis szívdobogtató „igen”. Elküldtem neki a kéziratot, és kezdődött a várakozás. Vajon mit fog szólni? Tetszik neki? Elvállalja? Közben kaptam más ajánlásokat is, három telefonszám is ott volt a jegyzeteim között, de valamiért nem kerestem meg őket. Belül tudtam, hogy ő az. A lelkem mélyén éreztem: vele fogok tudni együtt dolgozni. És jött a hír: elvállalja!
Majd kiugrottam a bőrömből örömömben. Már az első telefonbeszélgetésünk hosszúra nyúlt — alig tudtuk abbahagyni. Anna tele volt tanáccsal, ötlettel, és valahogy azonnal éreztem, hogy megérkeztem. Hiszek a személyes találkozások varázsában, ezért kértem, hogy találkozzunk. Szerettem volna, ha megismer, ha látja, ki vagyok — hisz az egyik legnagyobb kincsem, a regényem, kerül a kezébe. Mondanom sem kell, hogy a „csak tíz percre beugrom” találkozóból másfél órás beszélgetés lett. Nevettünk, tervezgettünk, ötleteltünk — és mire észbe kaptunk, már szinte közös ügyünk lett a történet.
Pár nap múlva Anna neki is állt a munkának. Nekem az az öt nap, amíg vártam az első visszajelzést, örökkévalóságnak tűnt. Izgultam, bevallom — féltem, hogy keresztbe-kasul át lesz húzva minden… De nem! Megérkezett az e-mail, tárgy: „A nagy nap.” Megnyitottam a fájlt. Sosem láttam még szerkesztő által „megjegyzésekkel teli” dokumentumot. Próbáltam felfogni, mit látok, és mi lesz az én dolgom most.
Persze, mikor adja meg magát a laptopom, ha nem éppen akkor? Kiborulás, pánik, sírás… de szerencsére gyorsan orvosoltuk a dolgot. 😅 Másnap reggel végre nyugodtan nekiültem. Egy hétvégét kaptam rá, ha tartani akartuk a határidőt. Mondanom sem kell: két napig nem aludtam, de időben végeztem minden javasolt javítással. Innen pedig jöttek a legendás szerkesztő–író párbeszédek, amiket sosem fogok elfelejteni:
Szerkesztőm: Beám, ez a történés kétszer van.
Én: Ja, hát olyan jólesett, hogy gondoltam, más is érezze át.
Szerk: Kitörlöm. 😄
Ezek a pillanatok nemcsak rengeteg nevetést hoztak, hanem megmutatták, milyen az, amikor valaki tényleg érzi a szöveget. Anna nemcsak javított, hanem tanított. Innentől nem volt megállás. Lépésről lépésre felállítottuk a munkamenetet, és kitűztük a célt: a könyvnek karácsony előtt a boltokban a helye.
És tudjátok mit? Nemcsak egy szerkesztőt kaptam. Hanem egy útitársat, aki végigkísérte a szövegem születését — és közben egy kicsit engem is segített újjászületni.
💌 Ajánlás íróknak
Ha írsz, és eljutsz odáig, hogy a szövegedet más kezébe kell adnod — ne félj. Egy jó szerkesztő nem elvesz, hanem ad. Nem a hangodat törli ki, hanem segít, hogy végre igazán hallatszódjon. Néha fájni fog, néha nevetni fogsz, néha csak ülsz a kijelző előtt, és azt mondod: „Na jó, ebben igaza volt…” De a végére egy biztos: a történeted jobb lesz.
És talán te magad is egy kicsit. ✨
A könyvterv
A könyvtervezés és -szerkesztés egyik legfontosabb fázisa, a kötet méretének meghatározása. Természetesen léteznek szabvány könyvméretek, illetve arra nézve is vannak könyvszakmai sztenderdek, hogy bizonyos típusú könyveket – pl. regényt – milyen formátumban érdemes kiadni. A gyakorlatban mégis a konkrét szövegből, illetve a terjedelemből szoktunk kiindulni.
Hiszen a szövegmennyiség és a választott méret fogja meghatározni, hogy hány oldalas lesz a könyv, milyen vastag lesz a gerinc. Ami pedig nem kizárólag esztétikai kérdés, hiszen a könyv terjedelme befolyásolja a nyomdai árat is. Ha pedig még egy picit messzebbre tekintünk, akkor még a szállítási, raktározási és egyéb logisztikai paraméterek tekintetében is van jelentősége, hogy mekkora a könyv fizikailag.
Ezesetben a méret tekintetében a kereskedelmi / forgalmazói sztenderdet vettük alapul, hiszen az egy fontos szempont volt, hogy a megfelelő polcon, hasonló stílusú könyvek közé kerüljön majd kihelyezésre. A szöveg terjedelme miatt viszont arra jutottunk, hogy az általában használt, 90 gr-os ofszet papír helyett egy picit vastagabb alternatívát keresünk.
A halvány elefántcsont színű és porcelán simaságú Munken papír egy nagyon jó minőségű könyvpapír. A 120 gr-os vastagságú változata pont annyival növelte a gerincméretet, hogy végeredményként egy impozáns kiállású könyvet kapjunk.
A méret és a terjedelem összefüggéseibe, a szövegtükör meghatározása és pontos kiszámítása is beletartozik. A tükör lényegében nem más, mint az a margók által határolt területe az oldalnak, amelyen belül tördelődik a szöveg. Adott méretű szövegtükör szélességéhez kell igazítani a szöveg betűméretét annak érdekében, hogy a szöveget szépen lehessen tördelni.
Kívül belül szépnek kell lennie
A könyvtervezés és -szerkesztés összefüggéseiben a következő lépés, hogy a fentiekben felsorolt paraméterekhez igazítsuk a tükör és a tördelés méreteit.
Mert nyilván az sem jó, hogy ha a betű túl kicsi, mert akkor nehezen lehet majd olvasni a szöveget. Ugyanakkor ha a betű túl nagy, akkor nem fog kényelmesen elférni a szöveg, túl sok lesz az elválasztás és/vagy ún. utcásodás alakul ki a szövegben.
Ha pedig bárki azt hinné, hogy a tördelés valójában nem egy lényeges része a könyvnek, akkor szeretnénk jelezni, hogy de igen, nagyon is. A szakmában úgy tartják, hogy a jó tipográfia és a jó tördelés láthatatlan. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hó jól van egy könyv betördelve, akkor azt igazából senki sem látja, hiszen rendben van. Ha viszont nem szép a tipó és/vagy rossz a tördelés, akkor az megakasztja az olvasását, mert a rossz szövegkép elvonja az olvasó figyelmét.
Sok olyan könyvvel találkozni manapság, amin nem végeznek klasszikus értelemben vett szövegtördelést. Egyszerűen csak befolyatják a szöveget és maximum a nagyon egyértelmű tördelési hibákat javítják csak ki benne. Sajnos egy laikus nem feltétlenül szúrja ki rögtön, ez tehát kevésbé járul hozzá az adott kötet kereskedelmi sikeréhez vagy éppen sikertelenségéhez.
Az a feedback viszont folyamatosan érkezik hozzánk, hogy a könyv tartalma mellett, a külső és a belső esztétikai is nagyon magas színvonalú. Tehát a helyzet mégiscsak az, hogy aki egyébként tényleg rendesen elolvas egy könyvet, az igenis látni, érezni fogja a különbséget.
Borító grafika és prégelés
A könyvtervezés és -szerkesztés folyamatában talán a leginkább kiemelt szerepe, a borítótervezésnek van. A borító adja el a könyvet, sőt a borító csalogatja be a vevőt a boltba. Nem véletlen, hogy a nagy könyvesboltokban, kiemelt helyen szerepelnek a toplistás könyvek. Mellettük pedig azok, amelyeket helypénz ellenében lehet megvenni és azok a könyvek kerülnek rá, amelyeknél ezt a plusz költséget a kiadó meg tudja finanszírozni.
A borító grafikai ötletét a szerző hozta, nyilván benne már régóta érlelődött a vizuál, hogy miként szeretné majd látni a könyvét. Egy ai generált grafikai vázlatot kaptunk, hogy legyen egy irány, amin aztán el tudunk indulni. Ez nagyrészt a levél motívumokat és a színeket tartalmazta, ebből kiindulva fogtunk neki a borítótervezésnek.
Egy több mint tíz évvel ezelőtti projekthez a kertben szedett különböző leveleket szkenneltünk be, hogy minél természetesebb és organikusabb legyen. Ezt a grafikai készletet kerestük elő és állítottuk össze belőle a részletgazdag grafikát. Ezt gazdagítottuk a középső részen, csúcsára fordított négyzetes motívummal, amit egy antik arany felületre emlékeztető textúrával emeltünk ki.
Utolsó lépésként a fólianyomás motívumait kellett megtervezni, ami igazán figyelemfelkeltővé tette a borítót. Az alsó-felső ellentétes sarkokban helyeztünk el egy-egy levelet, de csak miután a fóliaprégeléses technológiához szükséges grafikai formátumba módosítottuk. Szintén fólianyomással jelenítettük meg a kötet címét, hiszen elsősorban azon kell lennie a fókusznak.
Prégelés vagy más néven fólianyomás
A könyvtervezés és -szerkesztés részeként a borítógrafika kialakítása valójában nem is tisztán tervezőgrafika. Magát a tényleges cselekvést nézve persze nyilván az, de közben egyfajta pszichológiai kísérlet. Hiszen azt próbáljuk meg kitalálni, hogy mi lesz a borító grafika, ami a leginkább megfogja majd a vásárlókat. Hogyan lehet a grafikai ötletet olyan konkrét megjelenéssel felruházni, ami tényleg képes lesz megragadni a vevők figyelmét és képzeletét.
Ennek egy nagyon klassz eszköze a fólianyomás, azaz fóliaprégelés, amelynek során egy fényes fóliaréteget nyomnak a már korábban elkészült színes borítógrafikára. Referenciamunkáink között ugyan nem hoztunk létre külön kategóriát az aranyozott, illetve prégelt anyagoknak, de nagyon sokat töltöttünk már fel korábban.
Legutóbbi bejegyzésünk egy az aranyozás kategóriáján belül is különlegességnek számító, dombor-arany nyomással díszített levélpapír szettet mutat be. Exkluzív levelező-szett dombor-arany nyomással Az egyel korábbi cikkünk egy céges évfordulós buli alkalmából készített, exkluzív meghívót mutat be: Aranyozott tasakos céges meghívó
Névjegykártyák tekintetében pedig kifejezetten nagy a választék: Négyrétegű aranyozott névjegykártya, Egyedi névjegyek tervezése és gyártása című bejegyzéseinkben, számos különböző változatot mutatunk be.
Visszatérve a könyvborítóra. A tervezés során persze nem lehet teljesen pontosan elképzelni, hogy az adott terv miként működik majd a gyakorlatban. Ennél a borítónál viszont nagyon jó munkát sikerült végeznünk. A szerző folyamatosan tesz ki posztokat, amelyekben elmegy egy-egy nagyobb könyvesboltba és videóra veszi ahogyan közelít a polchoz. A borító pedig már messziről is jól látszik és határozottan kitűnik a többi könyv közül.
Grafikai és nyomdai értelemben sem olyan egyszerű egy jól eltalált prégelés tervezése és persze árban sem elhanyagolható a plusz költsége. Talán ki lehet azt jelenteni, hogy alapvetően a sikergyanús könyveknél merik csak megkockáztatni a fólianyomást.
Díszdobozos kiszerelésben is kapható
Bár az értékesítés már nem tartozik a könyvtervezés és -szerkesztés feladatkörébe, de ebben az esetben erről is szeretnénk néhány mondatot ejteni.
Mivel ez egy magánkiadásban megjelent könyv, így a szerzőnek elemi érdeke, hogy a lehető legnagyobb energiát fektesse bele a marketing és más az értékesítést segítő tevékenységekbe. Ennek keretében pedig nem csak a hagyományos könyvesbolti hálózatokban, hanem a szerző saját értékesítési csatornáin is próbálja eljuttatni a könyvet a vásárlókhoz.
A szerzőtől kapott információk alapján, a megjelenést követő kb. 2,5-3 hónapban, közel ezer példány fogyott a kötetből. Ami egyébként önmagában is nagy szó, de egy elsőkönyves – mondhatni ismeretlen – szerző esetében ez kifejezetten nagy eredménynek számít. Bea folyamatosan járta a könyvesboltokat és a facebookján be is számolt róla, hogy mely üzletekben fogyott el teljesen vagy maradt már csak egy-két példány.
Ennek köszönhetően pedig a könyvesboltok is folyamatosan rendelték az újabb adagokat. Mindeközben pedig számos könyves és olvasói csoportban, illetve könyves influencerek felületein is jelentek meg pozitív bejegyzések az olvasóktól.
Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy egy ilyen aktív marketing és kereskedelmi tevékenység mellett ez egy kifejezetten sikeres könyves projekt. Amelyhez talán mi is hozzájárultunk azzal, hogy a belső és a külső esztétika is kiváltotta az olvasók és a szakma tetszését és elismerését is. Hamarosan pedig jön a szerző következő könyve, amit már alig várunk!
Teljesen más kategória, de érdemes belenézni egy mesekönyv készítésének leírásába is: Egyedi mesekönyv – tervezés, tördelés és gyártás