Esettanulmány: egy mágneszáras díszdobozos kártya szett gyártástervezése, nyomdai előkészítése és teljes gyártásása
A projekt legfontosabb tanulságai
Komplex tervezés: Egy prémium kártyaszettnél a doboz méreteit a kész kártyapakli fizikai paraméterei határozzák meg, ezért a gyártástervezés mindig „belülről kifelé” halad.
Technológiai hibrid: A kis példányszámú gyártásnál a digitális nyomtatás és az analóg arany fóliaprégelés kombinálása adja a legjobb ár-érték arányt.
Anyagválasztás: A 400g-os karton alkalmazása akadályozza meg, hogy a prégelés nyomása (tükröződése) átlátszódjon a kártya túloldalán.
Egyedi kivitelezés: 100 darabos példányszám alatt az épített, kézzel kasírozott doboz rugalmasabb és költséghatékonyabb megoldás, mint az automatizált gépi rigid box gyártás.
A mágneszáras díszdobozos kártya szett esetében a grafikai tervezést nem mi végeztük, minden mást viszont igen. A projekt során a komplex gyártástervezésre és a nyomdai kivitelezésre fókuszáltunk, kiegészítve a hozott grafikai terveket professzionális produkciós szakértelemmel. Ha szigorúan nézzük, akkor ennél a terméknél is így történt, ha viszont mélyebbre tekintünk, akkor valójában egy komplex folyamat majdnem minden részletét mi dolgoztuk ki.
Nagy vonalakban a termék két részből áll: egy kártyacsomagból és egy dobozból. A részletesebb technikai specifikáció: mágneses záródású épített doboz, minden oldalon kasírozott felülettel, egyedi arany fóliaprégelt borítással és két részből álló (palást + belső tároló) szerkezettel. A kártyacsomag az előoldalán digitális nyomtatással, a hátoldalán pedig szintén arany fóliaprégeléssell valamint lekerekített sarkakkal készült.
Ha pedig még ennél is alaposabban nézzük meg, akkor az derül ki, hogy a két főelem minden apró részlete egy gondos tervezési folyamat eredménye. Ennek során az esztétika, az átfutási idő, az ár és még számos további szempont együttes vizsgálatára és összehangolására volt szükség. Ezeket szeretnénk részleteiben is elmesélni és ennek kapcsán azt is bemutatni, hogy egy-egy konkrét kérdés esetében milyen nehézségekkel kellett megküzdeni, milyen öteteket vetettünk el, illetve miért választottuk végül az adott megoldást.
Egyedi termék, egyedi tervezés
Fontos már ez elején leszögezni, hogy a mágneszáras díszdobozos kártya szett egy egyedi termék. Nem valamilyen már megtervezett sablonból kellett kiindulni, hanem mindent a nulláról kezdve, az utolsó részletig kitalálni és megtervezni. Egy ilyen projekt kapcsán a megrendelő nyilván tisztában van vele, hogy nem rendelkezik elegendő szakmai tudással. Ugyanakkor Ő is keres, ötleteket hoz, kérdéseket tesz fel, tehát aktív részese a folyamatnak.
Így a mi feladatunk nem „csupán” a tervezés, hanem egy kicsit az ügyfél mentorálása is. Sajnos sok esetben ezek a zsákutca-gyanús ötletek egyáltalán nem viszik előre a projektet, sokkal inkább hátráltatják. Ugyanakkor a közös tervezés, az ügyféllel való együttmüködés is kell ahhoz, hogy végül olyan termék készüljön, amit tényleg minden lehetséges szempontból megvizsgáltunk.
Magyarázkodásnak tűnhet de pusztán csak arról van szó, hogy a projekt befejezése óta több mint két év telt el. A cégünk azóta elköltözött és ennek kapcsán elég sok anyagunk veszett oda. Így amikor most előkerestük ezt a projektet, már csak egyetlen mintadarabot találtunk, aminél a borító kasír nincs középen. Akár csinálhattunk is volna egy hibátlan példányt, mert van még hozzá alapanyagunk. Végül mégis úgy döntöttük, hogy pont ez ad lehetőséget rá hogy az egész projekt legfontosabb kulcskérdését kifejthessük és illusztrálni is tudjuk.
A mágneszáras díszdobozos kártya szett gyártásának legfontosabb kérdése
Fontos már az elején leszögezni: a mágneszáras díszdobozos kártya szett gyártása nem valamilyen csak általunk birtokolt, egyedi tudás vagy know-how eredménye. Bár a mágneszáras dobozok gyártása széles körben elérhető szolgáltatás, a projekt valódi kihívását az alacsony példányszám, az egyedi méretezés és a költséghatékony prégelési technológia összehangolása jelentette.
Ami ennek ellenére is különlegessé teszi a munkánkat, az az ár, a példányszám és az egyedi tervezés, valamint ezek sajátos kombinációja. Mit is jelent ez pontosan? Elsőként azt, hogy a projekt kezdetén még egyáltalán nem lehetett azt tudni pontosan, hogy milyen paraméterekkel lehetne / kellene majd elkészíteni ezt a terméket.
Márpedig ha felveszed a kapcsolatot egy nyomdai gyártó céggel, árajánlatot is csak úgy fognak adni, ha meghatározod a pontos paramétereket. Ha ezek közül valamit esetleg nem tudsz, akkor nyilván tesznek majd rá javaslatot, sőt akár a teljes gyártásra is. Ugyanakkor biztosan nem fognak veled hosszan beszélgetni róla, opciókat ajánlani, egyedi ötletekkel előállni vagy bármilyen kreatív hozzáadott értéket beletenni.
A gépsoruk képességeihez és a felszereltségük lehetőségeihez mérten fognak árajánlatot tenni a gyártásra és slussz! Ha valaki azon a ponton áll, hogy már meg van tervezve a doboza, akkor ez az ésszerű és célszerű megoldás. Ha viszont csak egy elképzelés, ötlet és vágy van meg ezzel kapcsolatban, akkor egy bármely gyártóval történő egyeztetés, garantáltan nem azt az eredményt fogja adni amit szeretnél.
Már csak azért sem, mert eddig csak magáról a dobozról beszéltünk, pedig valójában a doboz már a második lépcsőfok. Hiszen akkor lehet a doboz paramétereiről beszélni, ha a kártyacsomag már „készen van”, azaz ismertek annak jellemzői. Visszatérve a bekezdés címére: mi is akkor valójában a legfontosabb kérdés?
Nem csak doboz, hanem egy komplett termék
Nyilván nem lehet a kérdést röviden és egyértelműen megválaszolni, hiszen a mágneszáras díszdobozos kártya szett nem egy szimpla nyomdai dobozgyártás. Éppen arról van szó, hogy bár persze dobozról van szó, ahhoz, hogy az gyártható legyen, végi kell menni a projektek lépésről-lépésre. Ezen közben pedig számos kérdést kell felvetni és megválaszolni, hogy aztán kialakuljanak a végleges paraméterek.
Elsőként nézzük a grafikát, amit a megrendelő rajzolt és mi már készen kaptuk. Azt lehetett tudni biztosan, hogy a hátoldali grafika minden lapon meg fog jelenni. Amely megoldás mondhatni általános, bármilyen kártyáról legyen is szó. Mivel az alapvető cél az volt, hogy próbáljunk minél magasabb minőséget és látványt elérni, így a hátoldali grafika arany fóliaprégeléssel történő nyomása, alapvető ötletnek tűnt.
A fólianyomással készített grafika ideális esetben nem túl nagy, mivel az egyedi klisé gyártási költsége, annak méretétől függ. Ebben az esetben a kártya teljes hátoldalát lefedi, ami így nagyjából meg is felelt a korábbi paramétereknek. Fontos a példányszám is, mivel a klisé és a nyomás árának egy példányra jutó költségei, egy jól körülhatárolható tól-ig mennyiség esetén lesznek csak optimálisak.
Nagyobb példány esetén ún. több bélyeges klisére van szükség, azaz több példányban felmontírozva, amely esetben egy lenyomással 2-3, stb. kártya készül. Ilyenkor azonban a klisé gyártási ára arányosan nő, azaz magasabb lesz az egy példányra jutó fajlagos költség. Ezen paraméterek pontos átszámolásával és figyelembevételével határoztuk meg a gyártást.
Lehetett volna digitális nyomtatással kombinálni a hátoldali grafikát, hogy még összetettebb látványt érjünk el, de az több problémát is a felszínre hozott volna.
Költségesebbé, ugyanakkor rizikósabbá vált volna a gyártás. Mivel a digitális nyomtatás alapvetően pontatlan, így az aranyozással való kombinációja további odafigyelést igényel.
És ott van még az elő-hát oldal kérdése is
Hiszen eddig csak a technológiai- és ár kérdéseket vettük figyelembe, az esztétikai kérdéseket nem. Arról van szó, hogy a kártyák előoldal, vagyis az érdemi tartalom, színes digitális nyomtatással készül. Ehhez képest a hátoldalakat a sokkal látványosabb arany fólianyomással díszítettük. Ez felvet egyfajta hierarchia kérdést: az elő- vagy a hátoldal lesz látványosabb?
A színes digitális nyomtatással készített grafikák változatosabbak és összességében „színesebbek” –mondjuk, hogy gazdagabban színezettek –, mint az egyszínű hátoldal. A hátoldal ugyanakkor arany fólianyomással készítve „ütősebb”, figyelemfelkeltőbb hatást hordoz. Ha ezt még digitnyomással is kombináltuk volna, akkor minden szempontból gazdagabb kivitelezéssel készült volna a hátoldali, mint a tartalmilag érdemi előoldalak.
A mágneszáras díszdobozos kártya szett gyártástervezésének ezen a pontján vetődik fel a következő kérdés, ha az ember logikusan követi a fenti gondolatsort. Nem lehetne az előoldalakat is arany fólianyomással díszíteni, hogy a hátoldal ne konkuráljon vele? Természetesen technológiai értelemben nincs akadálya, ugyanakkor a kész termék árát irreálisan magassá tenné, legalábbis kis példány esetén.
Hiszen így minden egyes grafikához külön egyedi klisére lenne szükség, ami már önmagában több százezres plusz költség. A fólianyomás/példányszám összefüggését az ár szempontjából pedig korábban is érintettük már. Ebben az esetben túl sok a grafika és ahhoz képest alacsony a példányszám, így ennek a megvalósítása túl nagy plusz költséget jelentene, amit már nem bír el a termék árképzése.
Ráadásul ez is egy olyan opció, amely további kérdéseket vetne fel. Ha ugyanis egy kártya mindkét oldalát prégelni szeretnénk, akkor ahhoz megfelelő anyagvastagságra van szükség. Vastagabb papír esetben viszont kérdésessé válik, hogy lehet-e még digitálisan nyomtatni. Azaz számos már meghatározott kérdésben visszakerülnénk a startkockára.
Ha már szóba került az alapanyag
A mágneszáras díszdobozos kártya szett tervezésének első lépéseinél világossá vált, hogy csak digitális nyomtatással készülhet. Az előző bekezdésben írtunk arról, hogy az előoldalak aranyozása miért nem lehetséges. De nem lehetett volna más nyomdai technológiát választani? Technológiai szempontból nem, költség szempontjából pedig szintén csak azzal, hogy a gyártási árak elfogadhatatlanul magasra nőnének.
Ha csak nyomdai szempontból nézzük, akkor ugyanezt – sőt még jobb – nyomatképet is kaphatnánk hagyományos ofszetnyomással. Ráadásul az ofszetnyomás hiba nélkül kombinálható a hátoldali fóliaprégeléssel, így minőségi szempontból mindenképpen jobb eredményt kapnánk. Az ofszetnyomás viszont az aranyozáshoz hasonlóan analóg – vagyis nyomóforma igényes – eljárás. Az egyedi nyomóformák relatíve magas bekerülési költsége viszont csak nagyobb példányszám esetén válik rentábilisabbá.
Az ofszet vs ditinyomás esetében nagyjából 200 példány körül szokott lenni a trendforduló. 200-nál kisebb darabszámnál még olcsóbb a digitális nyomás, amihez nincs szükség nyomóformákra. A 200-as példány fölött viszont már kedvezőbb az egy termékre jutó költség ofszetnyomás esetén. Ez persze csak egy általános jellegű „képlet” nagyon sok minden függ a konkrét nyomdatermék paramétereitől, ezért ezt az összevetést érdemes minden esetben megvizsgálni.
A cél nyilván az volt, hogy megtaláljuk a lehető legvastagabb alapanyagot, amit a digitális gépek még el tudnak vinni. A maximális vastagságra a hátoldali aranyozás miatt is szükség volt. Mivel ha a papír nem elég vastag, akkor a fólianyomás könnyen átrajzolódhat a kártya másik oldalára, ezesetben az előoldalra. Ez olyan nyilvánvaló hiba, amit mindenképpen el kell kerülni és ezt leginkább csak a megfelelő alapanyag kiválasztásával lehetséges elérni.
A fólianyomás során ugyan lehet „játszani” a nyomáserő, a hőmérséklet és további paraméterek finomhangolásával, de ezek mindegyikével a prégelt felület minőségét kockáztatjuk, ezért célszerű inkább biztosra menni és jó papírt választani.
Még néhány gondolat a papírválasztással kapcsolatban
A mágneszáras díszdobozos kártya szett kifejezetten az a terméktípus, ami kívánja, hogy valamilyen különleges felületű kreatív papírt válasszunk hozzá. Nyilván ezt a kérdéskört is alaposan körbejártuk és végül az optimális megoldást választottuk. Az első szempont a digitális nyomtatás volt, ami alapjaiban határozza meg a papírt. A legtöbb digitgép sajnos nem képes megfelelő minőségben nyomtatni a struktúrált felületű kreatívpapírokat.
Így a hátoldali prégelés és a téma miatt nagyon adta volna magát, hogy egy igazán klassz papírból készítsük, az sajnos csak erős nyomtatási minőség csökkenés mellett lett volna megvalósítható. Sőt talán még akkor sem, mivel a textúrált felületű papírok jellemzően 35-50%-kal magasabb áron kaphatók, mint az ugyanolyan vastagságú „normál” papírok. Így az esztétikai megfontolások mellett, ebben a kérdésben is figyelembe kellett vennünk a költségkeret adta lehetőségeket.
Fentiek alapján átgondolva végül egy ofszet jellegű, sima felületű kartont választottunk, amit egyébként kifejezetten digitális nyomtatáshoz, névjegykártyák nyomtatásához fejlesztettek. A technológiai igényeknek, a költségvetésnek és az esztétikai elvárásoknak egyaránt megfelelő megoldás mellett döntöttünk.
A különleges papírok témájával egyébként rengeteget foglalkozunk, a honlapunkon található legtöbb bejegyzésben szót ejtünk az adott nyomdai anyag készítéséhez választott papírokról. Legutóbbi bejegyzésünk a Dombor arany nyomásos névjegy két kifejezetten extra papír felhasználásával készült. Ezt megelőzően két további különleges nyomdatermék készítéséről írtunk: Exkluzív levelező-szett dombor-arany nyomással és Aranyozott tasakos céges meghívó érdemes elolvasni őket.
A Natúr papírok – Mother Earth című cikkünkben pedig egy olyan papírcsaládot vizsgáltunk meg, amely az írásakor éppen új termékként került be az egyik hazai papírkereskedő kínálatába. Esküvői meghívós webshopunk blogjában pedig két további összefoglaló jellegű bejegyzést is közzétettünk.
A Milyen papírra nyomtasd az esküvői meghívót című írásban egy átfogó ismertetést adunk. A Színes meghívó kartonok viszont sokkal konkrétabb megközelítésben vizsgálja a papírválasztás kérdését.
A kártya paramétereinek kialakítása
A mágneszáras díszdobozos kártya szett tervezési munkálatai tehát a kártyacsomag részleteinek kialakításával kezdődött. Az előzőkben leírtak szerint határoztuk meg az egyes részleteket, közben pedig a teljes tartalom is kialakult az ügyfél részéről. A pozitív megerősítéseket tartalmazó tematikus kártyákon kívül néhány további lap is belekerült a csomagba.
Egy következő lapon a kártya használatáról ejtett néhány szót a kiadó.
Végül egy reklámkártya is bekerült a csomagba.
A teljes kártyacsomag, vagyis a lapok számának kialakításakor azt is figyelembe vettük, hogy a lehető legkevesebb esedék alapanyag maradjon. A karton íves kiszerelése miatt pontosan kiszámoltuk, hogy hány lapot ad ki egy ív és a lapok számát úgy alakítottuk, hogy maximálisan kihasználjuk az adottságokat. A lapok száma, vagyis a teljes csomag vastagsága pedig végül kiadta a doboz magasságát.
Lényegében ezzel a gondolattal kezdtük az ismertetőt, hogy a doboz paramétereinek meghatározásához először a kártyacsomagot kellett megtervezni / létrehozni. Egyetlen utolsó részlet maradt még, az pedig a lapok sarokkerekítése, ami alapvetően a kártyának, mint terméktípusnak a jellemzője. A sarokkerekítést egy speciális nyomdai eljárással, ún. stancolással érjük el.
Az aranyozáshoz hasonlóan ehhez is szükség van egy egyedi nyomoformára amit stanckésnek, illetve stancszerszámnak hívnak a szakmában. Ehhez elsőként el kell készíteni a stancrajzot, vagyis azt a formát, amit szeretnénk majd kivágni. A rajz alapján lehet legyártatni a szerszámot, amellyel aztán formára vágják a kártyákat. Esküvős blogunkba írtunk egy bejegyzést a névjegykártyák készítéséhez alkalmazott nyomdai eljárásokról: Névjegykártya készítés paraméterei
Ebben nagyon sok érdekes információt osztottunk meg a stancolásról is, érdemes elolvasni.
Foglalkozzunk végre a dobozzal!
A mágneszáras díszdobozos kártya szett gyártástervezésének „első” lépése tehát megtörtént, a valóságban persze ezek a folyamatok párhuzamosan zajlottak. Technológiai értelemben viszont a kártyacsomag véglegesítése volt szükséges ahhoz, hogy a doboz tényleges paramétereit is ki lehessen számolni. Maga a doboz egyébként két részből áll: van egy ún. palást, ami lényegében olyan, mint egy keménytáblás könyvborító. Valamint van egy alsó tároló része, ebbe kerül a kártya, illetve ezt ragasztottuk bele a palástba.
A belső rész kialakítását talán nem szükséges magyarázni, illetve annyit mégiscsak, hogy van benne még egy részlet, ami kívülről nem látszik. Ez pedig a záródáshoz szükséges mágneses lap, amit természetesen a fehér borító kasír alá ragasztottunk. A mágnes párja a palást záródó oldalára került, így fogja össze a két darab a borítót.
A hasonló kivitelezésű dobozokat a legtöbbször mágnes gombokkal szokták készíteni. A doboz falának anyagába fúrnak egy mélyedést és abba ültetik bele, az egyébként tényleg gombelem szerű mágneseket. Mi viszont egy ettől eltérő megoldást választottunk de, hogy pontosan miért, az maradjon szakmai titok. Egy speciális, kifejezetten vékony mágneses anyagot használtunk, ami kívülről egyáltalán nem látszódik, funkcióját viszont tökéletesen betölti.
A már említett palást könyvkötészeti értelemben tényleg egy táblaborítónak minősül. Annyi különbséggel, hogy ennek két gerince van, hiszen a záródó résznél is ráfed a tároló oldalára. Mindez így leírva talán nem is tűnik olyan nagy kalandnak.
A palástnak ez a kialakítása valójában egyetlen fontos dolgot igényel, hogy tökéletes pontossággal legyenek kiszámolva a méretek. A borítónak picit túl kell lógnia a tárolón, hogy a ráhajtott második gerinc, tökéletesen függőlegesben legyen. Miközben a kasírok alatt ott vannak a mágneslapok, amelyek vastagságát szintén bele kell kalkulálni.
Választható doboztípusok
A nyomdaipar területen nagyon sokféle doboz típust lehet találni, de manapság a legdivatosabb, az ún. rigid box. Nem is annyira divatról van itt szó, hanem inkább arról, hogy ez az a doboztípus, amihez már dobozkészítő gépsorokat lehet venni, így a készítés folyamatát automatizálni. Ezen dobozok alapvető és közös jellemzője, hogy lapraszerelt állapotban lehet őket átadni, azután pedig mindenféle specifikus tudás nélkül, egyszerűen összeállítani.
Így az egyébként akár egészen nagy méretű dobozokat is relatíve pici helyen lehet tárolni, a felhasználáskor pedig könnyen és gyorsan, egy igazán látványos és jó minőségű dobozt lehet belőle összeállítani. Főként kiskereskedelmi területen szokták alkalmazni, de rengeteg más helyzetben is kiválóan használhatók. Maga az elv és a termék így lényegében hibátlan, ugyanakkor ennek a konstrukciónak is vannak negatívumai.
A mágneszáras díszdobozos kártya szett esetében nem volt az elvárás, hogy lapraszerelve lehessen tárolni, hiszen ennek tartalmát fixen összeállítottuk. Ráadásul ez nem is egy nagy doboz, így még összerakott állapotában sem foglal sok helyet. Szempont volt viszont az, hogy a borító aranyozott legyen, illetve, hogy a doboz gerincére és aljába is kerüljön nyomat. Ezek még mind megoldhatók a gépesített dobozok esetében is, ugyanakkor az utolsó paraméter, a példányszám döntötte el ezt a kérdést.
Az automatizált dobozgyártás ugyanis 100 db alatt nem nagyon értelmezhető. Egyszerűen nem éri meg a gépsort egyedi paraméterek alapján beállítani, mert több erőforrást igényel, mint a 100 db doboz készítésén realizálható profit. A gyártástervezés során persze ezt az opciót is megvizsgáltuk és nagyobb példányszámok gyártására is készítettünk árkalkulációkat.
Épített doboz
Végül az ún. épített doboztípus mellett döntöttünk, ami viszont egyesével gyártva, kézzel készül. A doboz oldalait kötészeti kartonból, ún. szürke lemezből le kell szabni és azután ezekből az elemekből összeállítani és megragasztani az alsó tartó és a palást részeket. Első lépésként elkészítjük a két darabot, azután kasírozzuk, végül pedig az alsó tartó részt beleragasztjuk a palástba.
A kasírozáshoz fehér műnyomó papírt használtunk, amelyet matt fóliával vontunk be, hogy megóvjuk a nyitás közbeni elhasználódástól, sérüléstől. Ezáltal a doboz sokkal strapabíróbb, így hosszabb élettartamúvá válik. Kasírozás előtt persze még arany fóliaprégelés került fóliázott ívekre, hiszen az összeállított doboz utólagos aranyozása már csak körülményesebb eljárással lenne kivitelezhető.
A dobozok illetve táblaborítók ilyen belső oldalainak „eldolgozást” a könyvkötészetben kitükrözésnek hívják. A funkciója tulajdonképpen az, hogy a kasírozott borító ragasztott széleit eltakarja, vagyis ne látszódjanak a ragasztófülek. Esztétikai és tartalmi szempontból viszont ez plusz két lehetőség és felület, hogy még több információt, illetve vizuális gesztust adjunk a felhasználóknak.
Persze ezek már csak apróságok és sok esetben nincs is igazi jelentősége, hogy milyen módon hasznosítjuk, illetve használjuk-e egyáltalán. Az egyedi, kézzel történő gyártásnak viszont éppen az az egyik nagy előnye, hogy 100%-ban a megrendelő igényeire szabható.
Ezzel a megbízással is sok új tapasztalatot szereztünk
A hosszú ismertetőben leírt részleteken kívül, számos további opciót és ötletet megvizsgáltunk még a mágneszáras díszdobozos kártya szett tervezése során. Ezeket viszont nincs értelme mind felsorolni, hiszen nem véletlenül vetettük el őket. Ugyanakkor egy másik dobozkészítése projekt kapcsán ezek az ismeretek még jól jöhetnek, hiszen ebben a konkrét esetben, ennek a terméknek a paramétereihez igazodtunk.
Általánosságban elmondható, hogy amíg a kézi dobozkészítés 2-3 éve még árban versenyképes opció volt az automatizált gyártáshoz képest, addig mostanra a munkadíjak jelentős növekedése miatt ez már nagy valószínűséggel nincs vagy kevésbé van így. Pont emiatt szükséges a gyártástervezést olyan szakértőre, objektív, külsős félre bízni, aki nincs elköteleződve egyetlen gyártó irányába sem. Hanem az adott termék paramétereit és a projekt egyéb szempontjait is figyelembe véve tud tervezni.
Projekt összefoglaló (Gyártási specifikáció)
Terméktípus: Prémium kártyaszett egyedi díszdobozban
Doboz típusa: Kézzel épített mágneszáras doboz, matt fóliás kasírozott borítóval
Kártyák alapanyaga: 400g-os digitális karton, sarokkerekítve
Felületnemesítési eljárások: Arany fóliaprégelés (egyedi klisével), matt fóliázás
Gyártási technológia: Kis példányszámú digitális produkció, kézi könyvkötészeti feldolgozással.
Önnek is van egy különleges termékötlete, de nem tudja, milyen technológiával lenne megvalósítható? Tervezzük meg együtt következő projektje technikai részleteit! Vegye fel velünk a kapcsolatot, és hozzuk ki a maximumot elképzeléseiből a legoptimálisabb nyomdai technológiák alkalmazásával.