A sokféle névjegy között legalábbis rendhagyó a négyzetes névjegykártya formátum. Nem mintha lennének ezzel kapcsolatban kőbe vésett szabályok, de azért mégis érdemes végig gondolni. Miért lehet jó, illetve miért lehet jobb mint egy megszokott névjegy, vagy éppen miért nem? Megróbáljuk a témát alaposan körbejárni.
Négyzetes névjegykártya – nem szabványos méretben
Bármilyen nyomdai termékről legyen is szó, mindnek vannak szabvány méretei. Nem is kell szakértőnek lenni, hogy megértsük miért. A papírok, a nyomtatás mérete, mind adott méretekben érhetők el, így minden nyomdai terméknek ezekhez az alapokhoz kell igazodnia. A névjegy esetében két szabványos méretet is megemlíthetünk. Az eu szabvány 90×50 mm, míg az amerikai – illetve angolszász területeken alkalmazott – méret 85×55 mm. Ha bárkitől névjegykártyát kapsz, akkor szinte biztos, hogy e két méret valamelyikében készült.
És ha már a mm pontos méreteknél tartunk, tegyünk tisztába még egy fontos részletet. Amikor bármilyen nyomdai anyag méreteit adjuk meg, akkor először mindig a szélességét, utána pedig a magasságát kell megadni. Vagyis ha azt látjuk, hogy egy névjegykártya 90×50 mm méretű, akkor az egyben azt is jelenti, hogy fekvő. Ha viszont ugyanezeket a paramétereket adjuk meg, de fordított sorrendben, akkor álló tájolású névjegykártyáról beszélünk, vagyis 50×90 mm. Érdemes ezt a szisztémát mindenkinek megjegyezni, hiszen így nem csak az adott nyomtatvány mérete, hanem annak tájolása is rögtön világos.
Ezek után nyilván egyértelmű, hogy a négyzetes névjegykártya esetén a számok megegyeznek, egyúttal pedig nem jelölik a tájolást: 55×55 mm ebben az esetben.
Szabványos névjegykártya a gyártási méretek tükrében
Manapság szinte minden névjegykártay digitélis nyomtatással készül, amelynek szintén van egy szabványos ív mérete. Az SRA/3-as ív 450×320 mm, amelyre 24 db fér el az európai 90×50-es kártyából és 21 db az amerikai 85×55 -ös kártyából. Mivel az ív nyomtatási díja – és egyébként az alapanyag ára is – fix, így világos, hogy az amerikai szabványban készülő névjegy ára / fajlagos költsége, ha csak egészen kicsit is, de nagyobb lesz. Az európai szabvány tehát valamivel költséghatékonyabban gyártható, de ez csak az egyik szempont.
Ha valaki elkezd számolgatni, akkor kijöhet, hogy a fenti számok – ív/névjegy – nem pontosak. Ez azért van, mert a nyomdai ívre történő montírozás esetén nem számolhatunk a végleges termék kész méretével. Vágójelekre, kifutóra és egyéb nyomdai regisztrációs jelzésekre lehet szükség, de ennek részleteibe ne menjünk bele.
Az ár nyilván fontos szempont, de nem az egyetlen és talán főleg nem egy névjegy esetében, amiből általában nem készül túl sok. Így pl., a fenti szabványok szerinti 3 db-os eltérés, illetve az ebből adódó árkülönbözet, valójában nem jelentős. Emiatt nincs értelme elkezdeni kisebb névjegykártya méreteket kitalálni, hogy olcsóbbra jöjjön ki 🙂
Ebben az esetben viszont mégis egy kisebb méretet választottunk, de nem az ára miatt. Bár ebből a négyzetes méretből 35 db fér a nyomtatott ívre, így mindkét szabvány mérethez képest gazdaságosabb.
Négyzetes névjegykártya – rendhagyó formátum
Mert a Kifli és rezeda négyzetes névjegykártya esetében egyszerűen csak arról volt szó, hogy szerettünk volna a megszokottól picit eltérni. A névjegykártyákon általában több információt, elérhetőséget szoktak közölni, ennél viszont csak telefonszám és fb cím szerepelt. Így a feltüntetni kívánt információ terjedelme sem igényelt volna nagyobb méretet.
Viszont a tervezés során úgy találtuk, hogy a logó méretezéséhez és a szöveggel való arányosságához, mindenképpen az 55 mm széles amerikai szabványból kell kiindulnunk.
Amikor pedig összeállt a tartalom és az elrendezés, ez ügyféllel együtt úgy éreztük, hogy sokkal kompaktabb és izgalmasabb ez a négyzetes névjegykáryta formátum. És miért is ragaszkodnánk bármilyen szabványhoz egyáltalán, főként ha pl. a méretezés miatt még a gyártás is gazdaságosabb. De a kivétel erősíti a szabályt és csak azért mert ez végülis tetszetős lett, nem feltétlenül érdemes a szabánytól eltérni.
Alapanyag és kasírozás
A tevékenység témájából adódóan, növényi alapú, újrahasznosított papírt választottunk. A Crush papírcsalád különböző színváltozataiban 15%-ban használják fel az adott újrahasznosított alapanyagot, a papír színezéséhez. A négyzetes névjegykártyához a citrus színváltozatot választottuk. Ennek jellegzetes – de nem tolakodó – natúr felülete tökéletesen illik a virágműves tevékenységhez. Pasztell sárgás árnyalata pedig még gazdagabbá teszi az enyhén rusztikus hangulatú, a széleken vignettáló alnyomat grafikát.
De azért is kitűnő választás volt, mert a logóban megjelenő, élénk sárgás és zöldes színek, még erősebben és vibrálóbban tudnak megjelenni. Így a némileg homogén háttérből szinte kiugrik a színekben gazdag virágos motívum.
Már a fotók elkészülte után vettük csak észre, hogy elfelejtettük lefényképezni a kasírozott kraft hátoldalt. Viszont a négyzetes névjegykártya fotózása során egy rövidke videót is csináltunk és azon viszont jól látszik a kraft hátoldal. Így most ez következik.
A két rétegben történő kasírozásnak pedig ebben az esetben is ugyanaz volt az oka mint máskor. A citrus papírt csak 250 gr-os változatban tudtuk digitálisan nyomtatni és a megbízó szerette volna ha egy picit masszívabb névjegykártyát kap. A logó gazdag színtartománya miatt nem akartunk nagyon élénk színű hátoldali kartont választani, ezért a semleges kraft papírnál maradtunk. Ez önmagában is jó választás, mivel egy jó értelemben vett, egyszerű ipari papírról van szó. Olcsó és mutatós, szintén újrahasznosított, kiválóan illik a dizájnhoz és még trendi is.
Sok másik bejegyzésünkben írtunk már részletesen a speciális alapanyagokról és azok paramétereiről. Valamint a két- vagy több rétegben történő kasírozást is sokhelyen említettük már. Ha szeretnél ezekről több információt kapni, olvasd el kapcsolódó cikkeinket!